A magánélet és a munka életünk két legfontosabb területe. Ha az egyik terület stresszes az életünkben, az a másik területen is éreztetni fogja hatását. Ráadásul a stresszt sok esetben azt okozza, hogy az egyén nem tudja ezt a két életterületet hatékonyan összehangolni.
Tipikus probléma, amikor a munkahelyi feladatok olyannyira lefoglalják az egyént, hogy nincs ideje pihenni, magával foglalkozni, azaz nincs ideje magánéletére. Ez hosszú távon nagyon megterhelő lehet egyrészt a kellő mennyiségű pihenés hiánya miatt, másrészt azért, mert az egyén folyamatosan frusztrálódik amiatt, hogy az egyik vagy másik életszerepben vállalt feladatait nem tudja teljesíteni.
Problémát jelenthet az is, ha az egyén nem tudja a munkahelyen hagyni az ottani feszültségeket, és egy megterhelő munkanapot követően, ezt haza is viszi. De mindez fordítva is igaz, az otthoni feszültségek is kihatnak a munkánkra.
Klasszikus, a mindennapjainkban, hogy a dolgozó nem tud elszakadni attól a szereptől, amit a munkahelyen betölt, és pl. a tanár otthon is tanárként, a katona otthon is katonaként, a vezető otthon is főnökként viselkedik. Ez igen veszélyes lehet, hiszen a család nem egy osztály, egy hadsereg, vagy egy beosztott. Mindezekről a férjek, és feleségek tudnának mesélni…
Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy van az a stressz szint, amire az egyénnek szüksége van. Ideálisnak az a szint tekinthető, ami az egyént inspirálja, motiválja arra, hogy többet, jobban teljesítsen, de lehetőséget ad szervezetének a pihenésre is. Ez leginkább akkor valósulhat meg, ha a megterheléssel járó életszakaszokat követően az egyénnek van ideje a pihenésre, a kikapcsolódásra is.
Önnek mi a véleménye, a stressz hogyan hat mindennapjainkra?
Cégünk a jövőben nemcsak a fogyasztóira kíván nagy hangsúlyt fektetni, hanem a munkatársakra is kiemelten figyel. A jövőben „szervezetünk” egészséges működése érdekében a munkatársak egészségét célzó programok is gyakrabban felszínre kerülnek. TÁMOP programjaink keretében szemléletformálást célzó egészségfejlesztő programokat indítunk, amelyekben szó lesz többek között az egészségtudatos életmódról, a táplálkozás, rendszeres testmozgás előnyeiről, és a dohányzás káros hatásainak megismertetéséről, illetve a stressz kezelésről is. Mindezek meghatározzák az egyének egészségét, így szervezetünk, cégünk egészségére is kihat.
Munkatársainkat aktívan be kívánjuk vonni programjainkban, ahol a visszacsatolásra is lehetőséget biztosítunk.
Írja le kérdéseit, véleményét, gondolatait az „Egyensúlyteremtés a magánélet és a munka között” című cikkünkkel kapcsolatban is!
Lássuk csak, mi jellemző egy tehenészeti állatgondozó munkakörben való foglalkoztatottra?
A foglalkozás jellemzői:
A szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhtartó és - tenyésztő telepeken pl. tejtermelő, hizlaló, ivadékvizsgáló, tenyészállat-előállító, csikónevelő telepen megtervezi, megszervezi, irányítja és elvégzi az állattartással és - tenyésztéssel kapcsolatos munkákat.
Az általános munkakörülmények, amihez egy ilyen munkakörben alkalmazkodni kell:
• A munkavégzés helyszíne többnyire az istálló, ólak, műhely.
• A hét minden napján kell dolgozni, az állatok ellátása folyamatos munkát igényel.
• A munkavégzés kora reggeltől estig folyamatos egy nap során.
• Külső helyszínen az időjárási viszonyokhoz kell alkalmazkodni.
• A munkakörnyezet többnyire piszkos, poros, bűzös lehet.
• Munkaruha vagy védőruha - az aktuális munkatevékenységhez igazodva - használata jellemző.
Az egészségügyi tényezők, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül:
• Az állategészségügyi, környezetvédelmi, üzemi- és személyes higiénia, munka-, tűz- és balesetvédelem szabályait maradéktalanul be kell tartani.
• A munkavégzés többnyire nehéz fizikai igénybevétellel jár.
• Többnyire állva végzett tevékenységek jellemzőek, és a gyakori helyváltoztatás.
• Jellemzőek a kényelmetlen, kényszer-testhelyzetek.
• A szabadtéri munkák során allergia veszélye is fennállhat.
• A tevékenység során használt gépek, berendezések balesetveszélyt okozhatnak.
Önnek mennyire befolyásolják a fent említett körülmények a mindennapi munkáját?
Írja meg nekünk!
